Népszabadság • Zalán Eszter • 2008. május 10. http://www.nol.hu/cikk/491319/
Izraelben
1948-as megalapítása óta az első számú prioritás a honvédelem. Függetlensége
kikiáltásának napjától folyamatos, létezéséért folyó harcban vagy
fenyegetettségben edződik, fejlődik. Az országban 450 cég foglalkozik olyan
biztonságtechnológiai fejlesztésekkel, mint az automatikus beszédfelismerő
rendszerek, mozgásérzékelők vagy arcfelismerő programok. Különösen a terror
elleni háború óta repülőtereken, kikötőkben, kormányzati és pénzügyi
központokban világszerte használják Izrael hat évtizedes tapasztalatát.
Az
utóbbi években Izrael fölkerült a világ bortérképére is. A világ
legbefolyásosabb bormagazinja, a Robert Parker által alapított Wine Advocate 14
izraeli bort sorolt a legjobbak közé. A kritika szerint "vonzó, a
fajtajelleget tükröző, helyenként kiváló borokat készítenek." A legjobb
borok a júdeai dombokról, a Golán-fennsíkról és a galileai hegyekből kerülnek
ki. Az ország 130 pincészete az elmúlt évben 140 millió dolláros forgalmat
bonyolított.
Dana
International, az 1972-ben született izraeli popénekesnő (eredeti neve: Sharon
Cohen) 1998-ban Diva című számával megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált. A
transszexuális művésznő részvételét a dalversenyen Izraelben hevesen ellenezte
a vallásos közösség. A szomszédos Egyiptomban is betiltották arab számait. Dana
már 1995-ben is részt vett az Eurovíziós Dalfesztivál izraeli selejtezőjében,
de akkor csak a második helyezett lett Layla tov Europa című számával. A
2005-ös 50. dalfesztiválon Koppenhágában, vendégként újra előadta az 1998-ban
győztes dalát a közönségnek.
A
kultúrák és hagyományok keresztútján lévő Izraelben keverednek a nemzetközi
minták, anyagok, technikák és színek legjobbjai. Az itteni mesterek kitűnően
vegyítik az ősi és a modern, a zsidó-keresztény és az iszlám hagyományokat. A
gyémántipar és az ékszerkereskedők között nincsenek közvetítők. Izrael a világ
egyik legnagyobb csiszoltgyémánt-központja.
Az
ivrit a héber nyelv modern változata, ezt beszélik Izraelben országszerte, az
izraeli arabok jó része is használja. A bibliai héber nyelv megszűnt mint
beszélt nyelv, de a zsidó liturgiában, irodalomban, és a közösségi ügyek
intézése során fennmaradt.
A
XIX. század közepén éledt fel, a cionizmus hatására. A britek 1921-ben az angol
és az arab mellett hivatalos nyelvként ismerték el a hébert is Palesztinában,
így a kiépülő zsidó intézmények nyelve már a héber lett. A héber nyelv
szókincse a bibliai idők 8000 eleméről több mint 120 ezerre emelkedett. A héber
nyelvújító mozgalmat Eliezer Ben Jehuda (1858-1922) vezette Izraelben.
Új
szavak ezreit alkotta. 1884-ben héber nyelvű folyóiratot alapított, s az Ó- és
Újhéber Szótár számos kötetét állította össze.
Izrael
7,1 milliós népességének 99 százaléka rendelkezik vonalas telefonnal, és a
mobiltelefonok aránya 110 százalék, ezzel mindenképpen a világ élvonalába
tartozik. Ez nem véletlen: egy főre számítva itt található a legtöbb high-tech
vállalat a világon - a Szilícium-völgyet leszámítva. Több mint 100 millió
wirelessre alkalmas laptopot működtet az Izraelben tervezett Intel Centrino processzor,
az izraeli Vocaltec pedig kifejlesztette a Voice-over-Internet protokolt. Az IT
üzletág ötmilliárd dolláros forgalmat bonyolított le 2006-ban, évi 17
százalékos növekedést produkálva.
Jerida
- az Izraelből hosszú időre, esetleg örökre "lemenő", kivándorló
zsidót jelenti. 2007-ben a csaknem 20 ezer bevándorló ellenére majdnem
ugyanennyien távoztak az országból. Utoljára az 1973-as jom kippuri háború után
hagyták el többen a zsidó államot, mint ahányan alijáztak (bevándoroltak). Egy
tanulmány szerint Izrael fiatal lakosságának a fele gondolkozik azon, hogy
elvándorol Izraelből a kormánnyal és a biztonsági helyzettel való
elégedetlenségük miatt, és jobb karrierlehetőségek érdekében. Sok európai
ősökkel rendelkező izraeli uniós útlevelet szerez (2007-ben a lakosság 42
százaléka jogosult ilyenre), vagy esetleg az Egyesült Államokban próbálnak
papírokat szerezni.
A
héberül "csoport", "összegyűjteni" az izraeli társadalom
egykori alapegységének a neve. 1908-ban a zsidók palesztinai letelepedését
segítő "zsidó nemzeti alap" egy Bejrútban élő perzsa családtól
megvásárolt kb. 3000 hektár földet a Genezáreti-tó partján, majd a földet
átadták 12 vállalkozó szellemű fiatalnak. Ez volt az első kibuc, Deganya alef.
Mára már ezt is elsodorta a privatizációs hullám. A kibucok ma már egyre inkább
élnek iparból és turisztikából. A kibucok lakói egykor, talán naivan azt
szerették volna elérni, hogy Izrael kibucok hálózata legyen. Ma már viszont a
kibucok alig különböznek a többi településtől, várostól.
Izrael
nyolc Nobel-díjjal büszkélkedhet, köztük három Nobel-békedíjjal. Kettőt
1994-ben Jichak Rabin és Simon Peresz kaptak, a palesztin Jasszer Arafat
társaságában az oslói békeegyezmény aláírásáért. 1978-ban Menahem Begin vehette
át a Nobel-békedíjat az Egyiptommal kötött békéért. Emellett Izrael egy
irodalmi Nobel-díjjal (Smuel Joszef Agnon, 1966), két kémiai
(a
Magyarországon született Avram Hersko és Aaron Ciechanover 2004-ben a fehérjék
lebontásának kutatásáért nyert) és két közgazdasági kitüntetéssel (2002-ben
Daniel Kahneman, és 2005-ben Robert Aumann) büszkélkedhet.
Zsidók:
76 százalék, muzulmánok: 16,3 százalék, keresztények 2,1 százalék, drúzok 1,7
százalék. Egy 2004-es felmérés szerint a zsidó lakosság 8 százaléka vallja
magát haszid, ultraortodox zsidónak (ruhájuk miatt "feketék"-nek
hívja őket a köznyelv), további 9 százalék mondja magát vallásosnak (főleg
vallásos cionistákat, horgolt kipásokat jelent), 12 százaléka a társadalomnak
vallásos tradicionálisnak tartja magát (hagyománytartók), 27 százalék nem
vallásos tradicionalista (csak nagyobb ünnepeken vesznek részt a vallási
szertartásokon), és 43 százalék szekuláris. Ugyanakkor a szekulárisok 53
százaléka hisz Istenben.