Javaslat az Északalföldi Romastratégia megvalósítására

Az 1989-es rendszerváltás óta számtalan kísérletet tettek a kormányok Magyarországon és a szomszédos EU-s országokban arra, hogy a romákat a demokratikus élet szerves részévé tegyék, de ezidáig eredménytelenül.

A legfontosabb kísérlet a kisebbségi önkormányzatok intézményének létrehozása, illetve bevezetése volt, ami lehetőséget kínált arra, hogy a romák hathatós segítséget kaphassanak a közéleti részvételük előtt álló akadályok leküzdésében. Sajnálatos módon azonban a romák érdeklődését, betagozódási vágyát és integrálását nem bátorítják és szolgálják a meglévő közéleti intézmények a kisebbségi önkormányzatok.

A roma kisebbségi önkormányzatok munkája nem szorgalmazza a közéleti készségek fejlesztését. Fő célkitűzésnek a roma kulturális ügyeket tekinti, de ezt a küldetést nem tudja betölteni. Továbbá hibának róható fel, hogy a roma kisebbségi önkormányzatok nem fogékonyak a romák igénye iránt és nem megfelelően képviselik a roma érdekeket a helyi közigazgatási szerveknél.

Jelen körülmények között a kisebbségi önkormányzatok mindig kudarcot vallottak abban, hogy a civil társadalomnak a romák számára elérhetővé tegyük.

Mint ahogy mindenki számára ismert, a romák képezik Magyarország legsebezhetőbb társadalmi csoportját. Szociális körülményeiket figyelembevéve – munka – jövedelem, lakás, oktatási, kulturális lehetőségeik a legrosszabb helyen állnak. A civil társadalmat mindenek előtt a közéletben való aktív részvétel jellemzi. Mivel a roma társadalomra az írástudatlanság és a nyolc általános iskolai végzettségnél alacsonyabb iskolázottság a jellemző, mindez valószerűtlenné teszi a romák erős részvételét a magyar társadalmi életben.

Felismerve a romák kilátástalan helyzetét Szolnok városában, a Magyarországi Magyar Roma Egyesület, mint civil szervezet kezdeményezte a Romák Bölcsei Városi Tanácsának létrehozását, akik hatékony segítséget tudnak adni a roma lakosoknak az életüket érintő helyi ügyekben.

Mivel a kisebbségi önkormányzatok nem tudnak megbirkózni a romák helyi szociális problémáival - munkahely, lakás, oktatás, egészségügy, orvosi ellátás, munkaerőképzés -, javasoljuk, hogy a roma kisebbségi önkormányzat helyére minden megyeszékhelyen és nagyvárosban állítsanak fel egy úgynevezett magyar-roma koordinációs irodát, mely iroda képviselné a szegénységben élő magyar-roma állampolgárok érdekeit, problémáit, ügyes bajos gondjait. (ide tagozódna a hajléktalanok kérdése is)

Ezen irodák a kormányhivatalokba integrálódnának.

A roma stratégiára kapott EU-s támogatásból az iroda által benyújtott pályázatok útján segítenének a roma társadalomnak.

Az iroda tételes elszámolás mellett (kollaudált számlázás) köteles lenne minden egyes fillérrel elszámolni. Mivel Magyarországon a romák között a legnagyobb a munkanélküliség, sokan szociális támogatásra vannak utalva. Hosszú távon különböző szociális segélyek nem oldják meg a romák társadalmi problémáját. Javasoljuk, hogy az elszegényedett településekben alakítsák meg a roma termelő szövetkezeteket, válasszanak maguknak hozzáértő vezetőt, kapjanak pályázat útján az EU-s támogatásból létszámtól függő földterületet, állatokat (lovat, tehenet, sertést, aprójószágokat, takarmányt) és dolgozzanak. Olyan munkával segítsük őket, amihez értenek. A roma ember ért a földműveléshez, az állattartáshoz főleg a lókupeckodáshoz. Csinálják azt, és éljenek meg belőle.

A roma embereket hagyni kell, hogy azt tegyék, amihez értenek: állattenyésztés, földművelés, régi hagyományos szakmunkák, lópatkolás, kovácsipari munkák, vályogvetés, bádogos munkák és a fával kapcsolatos tevékenység, teknőkészítés, kosárfonás, fafaragás, szőnyegszövés, festészet, zeneipari tevékenység, szórakoztatóipar, színészet.

A roma fiatalokkal foglalkozni kellene, ki kellene választani közülük a tehetségeseket, és őket külön életpályára kellene állítania a kormánynak, ezzel példát és célkitűzést mutatva roma társaik előtt.

Javasoljuk, hogy hozzon létre a kormányzat a roma fiatalok felkarolása érdekében sport akadémiát, ahol a tehetséges, rátermett roma fiatalokat a sport életpályára terelnék. A sport akadémián belül nagy affinitásuk van a roma fiataloknak a labdarúgáshoz és a bokszhoz. (ezt a meglévő sport akadémiákra is be lehetne integrálni)

Ne hagyjuk elkallódni a tehetséges roma fiatalokat, hiszen a sport kiváló lehetőség, melybe igen kevés pénzt kell befektetni és mégis a tehetséges emberek megmutathatják a világ előtt, mit is képesek megtenni Magyarországért.

A roma stratégia hazánkban történő bevezetésére és megvalósítására egy új reform szükséges, amely a konvencionális politikán keresztül vezet és a legkisebb ellenállásba ütközik.

A kisebbségi önkormányzatok intézménye helyett olyan roma politikusokat kell indítani és beválaszttatni az önkormányzatokhoz, akik mentalitása nem változik meg pozícióhoz jutásuk esetén - képesek tolerálni beosztásukat, mellyel élnek és nem visszaélnek a roma társadalom javára.

Ha a roma képviselet minden testületben biztosítva volna, valószínűleg a roma társadalom egy olyan irányba mozdulna el, hogy a romák garantáltan beleszólhatnának az őket érintő fejlődési folyamatba.

Állami támogatásból és a roma jómódú vezetők bevonásával a nagyobb városokban szociális jellegű ABC áruházakat kellene létrehozni, ahol a rászorultságtól függően vásárolhatnának, ezen rászorultságot a szociális osztály alapítaná meg határozattal, továbbá a rászorultak részére vásárlói igazolványt állítanának ki. Ezen szociális ABC-kben munkanélküli bértámogatott embereket lehetne alkalmazni, ezzel is csökkentve a munkanélküliek arányát hazánkban.

A szociális ABC-kben a romák és szegények által megtermelt termékeket lehetne árusítani, ezzel is megteremtve a beszállítói kör megélhetését.

Ezen ABC-k létrehozása csak akarat kérdése, mivel minden lehetőség adott.

A baromfinevelés – liba, kacsa, tyúk - régi telepek megnyitásával és korszerűsítésével, vagy új EU szabványnak megfelelő könnyűszerkezetes baromfitelepek építésével, hazánk és az EU-s országok felé tudna baromfit - különösen libamájat és tollat- hazánk termelni a romák bevonásával. Ezen értékesítésben hazánk kormányzatának rész kéne vennie, ezzel is garantálva, hogy a megtermelt hús és toll értékesítésre kerül.

A romák számára gasztronómiai érdekesség képen – nem beszélve a turisztikai látványosságról – éttermeket kéne létrehozni, ahol a hazai lakosság és a külföldi látogatók megismerkedhetnének a romák által készített hagyományos roma ételekkel, és közben roma zenészek, zenekarok játékát élvezhetnék a látogatók.

Létre kell hozni az állatvédelmi törvénynek megfelelően a Polgári Vagyon és Állatvédőséget, mely szervezeten belül kiképzett roma és szegény fiatalok járőröznének a tanyavilágban, és figyelemmel kísérnék a polgárok ingatlanjait, állatait, terményeit, idős embereket, betegség, rosszullét esetén hívnák az orvost vagy mentőt, bűncselekmény észlelése esetén értesítenék a rendőrséget, az elkövetőt polgári kötelességként az intézkedés idejére visszatartanák. Ezen szervezetműködésével is munkahelyhez juttatnánk az észak alföldi roma és szegény lakosokat. E szervezetet országos hatáskörűvé téve az ország területén élő szegény és roma embereknek lehetne munkahely teremtési lehetőség.

A szociális segélyeket és támogatásokat át kell alakítani munkahelyteremtésre, a fentiekben vázolt munkahelyek létrehozásával.

A civil társadalomban meg kell szüntetni a roma vezetők közötti belső harcot, mert azok csorbítják meg a romák részére nyújtott szolgáltatásokat.

A kisebbségi önkormányzatok tevékenysége már azért sem kielégítő, mivel a kisebbségi törvény nem teszi lehetővé, hogy a kisebbségi önkormányzat átvegye a helyi önkormányzatok funkcióit. (pl. kommunális hulladékszállítás, rendfenntartás, stb.)

A fentiek miatt javasoljuk a Magyar - Roma Koordinációs Iroda létrehozását.

Aláírások az 1. számú mellékleten találhatóak.