http://www.168ora.hu/cikk.php?cikk=20437
–
A Gárda megfélemlíti a zsidókat és cigányokat – állítja az egyik oldal. A
Magyar Gárda ügyvédje azt mondja: nem követtek el semmi törvénybe ütközőt.
Többen be akarnak avatkozni az ügybe, mind a felperes, mind az alperes
oldalán.A Magyar Gárda pere rendkívül szigorú biztonsági intézkedésekkel,
rendzavarás nélkül folyt le a Fővárosi Bíróságon.
A
nyolc beavatkozó közül a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének
(Mazsihisz) és az Országos Cigány Önkormányzatnak (OCÖ) már engedélyezte a
bíróság, hogy a felperes Fővárosi Főügyészség oldalán részt vegyen az ügyészség
által a Magyar Gárda feloszlatásáért indított polgári perben.
A
felperesekhez kíván csatlakozni a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége
(MEASZ), az alperesi oldalhoz pedig többi között a Magyarok Világszövetsége,
Mónus Áron és a Jobbik Magyarországért. (A Jobbik elnöke Vona Gábor, aki a
Magyar Gárda Egyesületet is vezeti.)
A
bíróság az újonnan beavatkozni kívánók perbe lépéséről később dönt. A perbe
beavatkozás feltétele egyebek között, hogy a beavatkozó igazolja a perrel
közvetlenül összefüggő jogos érdekét, melynek előmozdításáért az egyik oldal
pernyertességét támogatni kívánja az eljárásban.
A
gárda tevékenysége és a hozzá köthető, egymásra épülő kijelentések ellentétesek
az emberi méltósághoz fűződő joggal és sértik a magyar zsidókat is, szögezte le
a Mazsihisz jogi képviselője a tárgyaláson. – Az egyesület tevékenysége
félelmet ébreszt az idős zsidó emberekben, akik olyan történelmi eseményeket
éltek át, melyek nem ismétlődhetnek – fűzte hozzá Egri Oszkár.
–
A roma és a magyar társadalom szembeállítására alkalmas kijelentések, a
cigányság egészével szembeni diszkrimináció és megfélemlítő felvonulások
köthetők a gárdához – jelentette kiKolompár Orbán, az OCÖ elnöke.
A
felperesi oldalon beavatkozni kívánó MEASZ képviselője szerint a Magyar Gárda
nem felel meg a független demokratikus állam követelményeinek.
Az
alperesi oldalon beavatkozni kívánó Mónus Áron a tárgyalóterem közönségének
élénk derültsége közepette arról panaszkodott a bíróságnak, hogy 2007 nyarán
ötször betörtek a tanyájára és a rendőrség nem tudta megvédeni, de a gárdisták
"kileshették volna a tolvajokat".
–
Nekem tehát személyes érdekem fűződik a Magyar Gárda fennmaradásához –
hangoztatta Mónus Áron, aki azt is sérelmezte, hogy Hitler Mein Kampfjának
általa készített fordítását lefoglalta a magyar rendőrség, így a köteteket
"Soros György boltjában" drágábban árulhatták.
(Korábban
a médiában is megjelent, hogy a Soros György magyar származású tőzsdei
befektető anyagi támogatásával létrejött Közép-Európai Egyetem (CEU)
könyvesboltjában kapható volt - tanulmányi segédanyagként - a Mein Kampf
történészek elemzésével ellátott angol nyelvű kiadása.)
A
Jobbik, mint beavatkozó nevében Vona Gábor - aki mindkét szervezetnek egyaránt
elnöke - amellett érvelt, hogy a Magyar Gárda a Jobbikkal közös
"értékteremtő tevékenységet" kíván folytatni.
Az
MVSZ pedig arra hivatkozással kíván belépni a perbe, hogy nagy értékű
ingatlanokat adna bérbe a gárdának.
–
Az egyesület tevékenysége nem ad okot arra, hogy feloszlassák, nem követtek el
olyan jogsértést, amely az egyesülési jog ilyen súlyos korlátozását indokolná –
jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás, a gárda ügyvédje. Szerinte az a
szimbólumrendszer, külsőségek és vélemények, melyek az egyesülethez köthetők,
nem adnak alapot a feloszlatásra, még ha egyes társadalmi csoportokban rossz
érzést keltenek is, mivel "effajta ízlésterror" beláthatatlan
következményekkel járó folyamatot indíthat el.
Ezért
az ügyvéd indítványozta a bíróságnak az eljárás felfüggesztését és azt, hogy a
bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a perben
alkalmazni kívánt jogszabályhelyek az alaptörvénnyel ellentétesek.
A
Magyar Gárda Egyesület elnökeként Vona Gábor a tárgyaláson arra hívta fel a
figyelmet, hogy a tárgyaláson az egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom
"testvéri, együttműködő", de mégis független szervezetek. Az
egyesület egyetlen tagja sem gárdista és a gárda tagjai sincsenek az
egyesületben - mondta.
Hangsúlyozta,
hogy jogsértést nem követtek el és a Mazsihisz vagy az OCÖ is kelthet félelmet
bizonyos társadalmi csoportokban. – Elismerem és vállalom, hogy az egyesület
működése megosztja az embereket, hiszen nem vagyunk egyformák, de ez értéke a
társadalomnak – jelentette ki Vona Gábor.
A
tárgyalás első tíz perce után a bíró megkérte a fotósokat és a tévéseket, hogy
fejezzék be munkájukat és kapcsolják ki kamerájikat, illetve mikrofonjaikat. Az
eljárás tanúk meghallgatásával folytatódik, hétfőn már nem várható
határozathozatal.
Ismeretlenek
felgyújtották a XII. kerületi Holokauszt-emlékműnél május 8-án elhelyezett
koszorúkat a hétvégén.
Az
MSZP budapesti szervezete közleményben közölte: elítéli a hétvégén történt
gyújtogatást, és ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a XII. kerületi
rendőrkapitányságnál. A közlemény úgy fogalmaz: "Sok olyan támadás történt
az elmúlt időszakban, ami származása, vallása miatt keltett félelmet
állampolgárokban és közösségekben."
A
koszorúkat a II. világháború befejezésének napja alkalmából tartott május 8-i
megemlékezésen helyezte el az MSZP, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták
Szövetsége, valamint számos külképviselet, hogy megemlékezzenek a fasizmus
áldozatairól.
Korábban:
Nyugodt körülmények között kezdődött a tárgyalás
A
Magyar Gárda perében rendkívül szigorú biztonsági intézkedésekkel, de
rendzavarás nélkül kezdődött meg a második tárgyalás a Fővárosi Bíróságon (FB),
ahol várhatóan sor kerül a beperelt egyesület vezetőjének, Vona Gábornak a
meghallgatására.
A
szervezet feloszlatásáért indított eljárást az ügyészség kezdeményezte azért,
mert álláspontja szerint a a gárda az egyesületi törvénybe ütköző módon
működik. A FB soron kívül tűzte ki áprilisra az első tárgyalást, amit az
igazságügyi miniszter kérésére március 12-re hoztak előre.
A
tárgyalásra három ellenőrző ponton keresztül lehetett bejutni. A Markó utca FB
épülete előtti szakaszát mindkét irányból rendőrkordonok zárták le, melyeken
már csak az előzetesen kérvényezett és kiadott regisztráció birtokában lehetett
átjutni. Ezután a bírósági épület kapujában és a tárgyalóteremnél is volt
ellenőrzés. A újságírók csak fél óra alatt jutottak be, rendzavarás sem az
épület előtt, sem a tárgyalóteremben nem történt.
A
tárgyalás megkezdése előtt a kordonokon kívül egy mellékutcában, mintegy 50
méterre az FB épületétől zárt alakzatban felsorakoztak a Magyar Gárda tagjai
is.
Még
korábban: A bíróság épületét a rendőrség pedig kordonokkal zárta le
Mivel
az első, március 12-i tárgyalás helyszínén a gárdisták több tucat újságíró és
emberi jogi aktivista bejutását kényszerrel megakadályozták, az FB döntése
értelmében annak, aki részt akart venni a Magyar Gárda perének tárgyalásán,
előzetesen már regisztráltatnia kellett magát.
A
tárgyalóteremben 63 ülőhely áll rendelkezésre, s 48 újságíró jelezte részvételi
szándékát. A teremszolgák előbb a sajtó munkatársait engedik be, ezt követően annyi
érdeklődő és magánszemély léphet a tárgyalóterembe, ahány szabad ülőhely
maradt. Azok az újságírók, akik regisztrációval rendelkeznek, de késve
érkeznek, a tárgyalóterem előtti folyosón várakozhatnak, míg a magánszemélyek
csak a Markó utcai épület közelében tartózkodhatnak, ugyanis a rendőrség a Nagy
Ignác és a Bihari János utca közötti szakaszt, beleértve a járdát is reggel hat
órától este hat óráig teljesen lezárja.
Az
első, az ügyészségi kereset ismertetésével kezdődött március 12-i tárgyalási
napon több mint száz gárdista és szimpatizánsai várták a tárgyalás eredményét,
a bíróság épületét a rendőrség pedig kordonokkal zárta le.
A
Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző
Egyesület tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve, az
egyesületi keretet felhasználva végzi. A kereset az egyesület történetét
ismertetve döntően a decemberi, tatárszentgyörgyi rendezvényen alapul.
Az
ügyészség mint felperes pernyertességének előmozdítása érdekében a felperesi
oldalon az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) és a Magyarországi Zsidó
Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is beavatkozik a Magyar Gárda feloszlatására
kezdeményezett polgári perbe, így indítványt, észrevételt tehetnek, és
betekinthetnek az ügy minden iratába - írja az MTI.
Kolompár
Orbán, az OCÖ elnöke, akinek a tárgyalóterembe való bejutását az első
tárgyalási napon a gárdisták akadályozták meg, azt mondta, azért kérték az
ügyben eljáró bíróságot, hogy beavatkozhassanak a "náci nézeteket valló,
félkatonai szervezet" feloszlatásának perébe, mert "ez egy
félmilliónyi kisebbség mellett az egész társadalom ügye", és "itt dől
el, hogy a magyar demokrácia utat enged-e a fekete ruhás, fehér fűzős fekete
bakancsok masírozásának, engedi-e, hogy félelmet kelthessen egy alakulat egy
népcsoportban, amikor árpádsávos zászlók alatt cigánytelepeken
keresztülmasíroz".
Az
OCÖ 70 ezer aláírással törvénymódosítást kezdeményezett annak érdekében, hogy a
Magyar Gárdát és a hozzá hasonló szervezeteket a jog eszközeivel betiltsák. A
beadványról a gyülekezési törvény módosításával együtt már folyik az ötpárti
egyeztetés.