Koncepciós eljárások Fürst-Hidvégi Tibor, az AMDP elnöke ellen

1. Előzmények:

Fürst-Hidvégi Tibor 2003-ban a Chapel Ministrys Hungary Rt. vezérigazgatójaként magas értéket képviselő értékpapírt adott kölcsön, ezzel nyújtva fedezetet a Vareszi Kft. cégvezetője részére, amellyel nevezett cég hitelt kívánt igényelni projektjéhez. A megkötött szerződés szerint az értékpapírt Vareszi cég köteles volt visszaszolgáltatni az értékpapír tulajdonosának. A szerződés szerint az értékpapír kölcsönadásával a kölcsönadó üzletrészhez jutott volna a Vareszi cégben, a kölcsönügylet idejéig.

Fürst-Hidvégi Tibor észlelte, hogy az értékpapír fedezeteként részére a Vareszi által átadott telefonkártyák használhatatlanok voltak, majd ezeket az irodájának feltörése után irodájából ellopták más értékes irodai eszközökkel társulva, továbbá a Vareszi vezetője által átadott fedezetként szolgáló ingatlanról is kiderűlt, hogy nem alkalmas fedezere, mivel elidegenítési tilalom voltrá felvezetve a tulajdoni lapon, ezért a rendőrségen feljelentést tett a Vareszi Kft. ügyvezetője ellen. Ezután mégis Fürst Hidvégi Tibor ellen folytattak le koncepciós eljárást, mivel a Vareszi ügyvezetője a Fürst-Hidvégitől kapott értékpapírról készített fénymásolatottal a bírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy Fürst-Hidvégi Tibor hamis értékpapírt adott részére, amit állítólag az osztrák bank közölt vele, amikor bemutatta az értékpapírt. Feljelentő azt állította, hogy az eredeti értékpapírt a feljelentés előtt visszaadta Fürst-Hidvégi Tibor részére, ám erről bizonylatot felmutatni nem tudott. A Fürst-Hidvégi által tett előző feljelentést lezárták, az üggyel foglalkozó nyomozót menesztették.

(A Vareszi Kft. mögött magas beosztású MSZP-hez kötődő politikusok álltak.)

A Vareszi Kft. ügyvezetője a kölcsön kapott értékpapírt Fürst-Hidvégi Tibor részére szerződési kötelezménye ellenére nem szolgáltatta vissza, ehelyett valamiféle fénymásolatot prezentált a bíróságon, melyre a bíróság által felkért szakértő megállapította, hogy hamis. Ráadásul a használhatatlan telefonkártyák miatt sikkasztással vádolta még az ügyészség Fürst-Hidvégit, ám a bíró a vádlott kérése ellenére sem volt hajlandó szakértő kirendelésére a telefonkártyák ügyében, továbbá olyan koronatanuk meghallgatását is mellőzte a bíróság, akik már ekkor érvényes bírósági ítélettel rendelkeztek a VARESZI-GLOBCOM Kft által üzemeltetett telefonkártyák működésképtelenségéről.

Az ügy megkárosított áldozatát a bíróság első fokon másfél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, 2008 nyarán másodfokon 1 év 2 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott Fürst-Hidvégi Tibor – annak ellenére, hogy sikerült megszereznie a jogerős bírósági ítéletet, melyet a Vareszi Kft.-Globecom Kft. ellen hozott más ügyben a bíróság, amikor is telefonkártyákkal számos embert megkárosított (több mint 20mFt értékben, II-III. Kerületi Bíróság). Az ügyet azóta a Strasbourgi Emberjogi Bíróság vizsgálja.

2. (Részletesebben az AMDP MTI OS-en megjelent közleményében olvasható az ügyről.)

az AMDP elnöke ellen ismét csak 2003-ban (röviddel az előző eset után) koncepciós eljárást kezdeményeztek, bár nagyértékű váltót tőle vettek el, amivel nem tudnak elszámolni. Az ügy hátterében ugyancsak magas pozíciót betöltő MSZP közeli politikusok vannak. A hasonlóság az előző ügyhöz szembetűnő, ugyanis ebben az esetben is eltűnt az eredeti értékpapír, és fénymásolatra alapozva vádolják meg, majd ítélik el őt. Vélhetően egy 2003-ban hatalomra került politikusi bűnöző csoport prosperált a Fürst-Hidvégi Tibortól bűncselekménnyel összesen megszerzett közel másfél milliárd Ft értékből.

3. (Folyamatban lévő ügy) Előzmények:

Fürst-Hidvégi Tibor az ORFK GIF-nél volt állományban, majd későbbiekben cégével többek között társasházak közös képviseletét látta el. Mivel a korábban ORFK kezelésében álló 5 lakásos társasháznak (melynek Gergényi Péter és dr. Kiss Ernő is lakója) új közös képviselőre volt szüksége, dr. Kiss Ernő javaslatára felkérték Fürst-Hidvégi Tibor cégét, hogy lássa el a társasház közös képviseletét.

Mivel Fürst-Hidvégi Tibor cége 2007 tavaszától profilt váltott, valamint vidéki székhellyel, és két ügyvezetővel működött tovább, nem foglalkozott a továbbiakban társasházak kezelésével. A tábornokok iránti lojalitásból Fürst-Hidvégi Tibor új cégével a távolság ellenére vállalta továbbra is a közös képviseletet azzal a kikötéssel, hogy kezdjenek közös képviselőt keresni. A ház egyik lakója intézte a gondnoki teendőket, vele tartotta Fürst-Hidvégi Tibor a kapcsolatot, és ő volt jogosult részére a gondnoki díjazás havonkénti kifizetésére. 2008 novemberében Fürst-Hidvégi Tibor telefonon közölte Gergényi Péterrel, hogy nem kívánják tovább vinni a képviseleti teendőket 2008. december 31 után, amennyiben találnak alkalmas képviselőt, jelezzék, ő elmegy a közgyűlésre és átadja a képviseleti anyagot.

Nem kereste s társasháztól senki sem levélben, sem telefonon Fürst-Hidvégi Tibort és cégét.

Ám 2009 nyarán a rendőrség kereste a pártelnököt a lakásán, átadva részére az idézést, mivel sikkasztással gyanúsítják.

Fürst-Hidvégi Tibor közölte a Bp. II. kerületi rendőrségen eljáróval, hogy a cége és a társasház állt szerződéses kapcsolatban, elszámolásra kész a társasházzal, ám senki nem kereste e célból sem hivatalosan, sem telefonon. Elvitt néhány céges számlát bemutatás céljából az eljáró rendőrnek, mennyire abszurd a gyanúsítás, mely szerint ő 2 millió Ft-ot sikkasztott volna. (havi 80-100 ezer Ft volt a közös költség befizetése, ebből bizonyíthatóan 50 ezer Ft gondnoki díj, 15 ezer Ft közös képviseleti díj, 8 ezer Ft biztosítás mellett –melyek bizonyíthatóan minden hónapban kiadások voltak, még tisztítószerek és más kiadások is szerepeltek, melyekről szintén rendelkezik bizonylatokkal – hogyan is sikkaszthatott volna 2 millió Ft-ot, mely összegre a társasház feljelentést tett. Felszólította a rendőrség eljáró képviselőjét, hogy szüntessék meg az eljárást, ám a rendőr (jegyzőkönyvön kívül) kijelentette, hogy ő sem hisz a vádban, de „egy nagy ember” utasította.

Elindult a koncepciós eljárás, mégpedig oly módon, hogy a prezentációs célra bevitt számlákat a rendőrség mint könyvelési anyagot lefoglalta, és ezen töredékes anyagból, melyben természetesen a könyvelés és más számlák sem szerepeltek szakértői vizsgálattal hiányt állapítottak meg. Amikor Fürst-Hidvégi Tibor és a másik cégvezető tudomást szerzett az ily módon elkészített „szakértői véleményről” felháborodásuknak adtak hangot. A cég másik ügyvezetőjével nem volt hajlandó szóba sem állni a rendőrség, pedig írásban kérte tanúkénti kihallgatását. Amikor szóban és írásban is kifejezésre juttatták, hogy elfogadhatatlan az ily módon készült szakértői vélemény, a rendőr utólag kérte a hiányzó könyvelési anyagot, ám ezt csak az elkészült szakértői anyag fénymásolatának kiadása után lett volna hajlandó a cég kiadni a rendőrségnek (mivel így az általuk elkövetett bűncselekményt elfedték volna). Erre - bár hivatalosan kötelesek lettek volna kiadni – nem voltak hajlandók.

Folytatódtak a rendőrség és az ügyész törvénytelen cselekedetei – például a lezárt nyomozati anyaggal, sem szembesülhetett (és élhetett volna kifogással) a gyanúsított, mivel határidő után küldték ki a levelet részére. 20010. októberében megvolt az első tárgyalás.

(A másik cégvezető írásban nyújtotta be a bíróság részére az eljárás törvénytelen voltára, melynek alapja, hogy amennyiben a társasháznak a közös képviseleti munkával problémája volt, úgy elsősorban a képviseletet ellátó céget kellett volna értesítenie, majd eztán polgári peres eljárásban követelhette volna a közös képviseletet ellátó cégtől a szerinte neki járó összeget. A polgári peres eljárásban hozott ítélet után, amennyiben erre utaló bizonyítékok vannak, indulhatott volna estlegesen büntetőeljárás. Felszólította a bíróságot, hogy függessze fel a büntetőeljárást, mert az minden aspektusában törvénytelen.)

Az első tárgyaláson lezajlottak a tanúkihallgatások, melyen a gondnok nyilatkozott, hogy minden esetben megkapta a neki járó gondnoki díjat. A feljelentést tevő új közös képviselő nyilatkozott, hogy őt a társasház bízta meg a feljelentéstétellel, és állítólag telefonon próbálta hívni Fürst-Hidvégi Tibort, sikertelenül. Arra a kérésre, hogy mutassa be a bizonyítékot a tértivevényes levélről, melyet állítólag a cégnek küldött – a rendőrségi vallomása szerint - azt nyilatkozta, hogy már nem emlékszik küldött-e levelet, lehet, hogy e-mailt írt. A következő tárgyalás 2010. december 9-én lesz 13.00 –kor a II-III. Kerületi Bíróságon.