„Mind magyarok vagyunk!”

Országos konferencia a Parlamentben

2009. március 11-én a „Lungo Drom” Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség és a Batthyány Alapítvány közös szervezésében „Mindnyájan magyarok vagyunk!” címmel került sor egy országos konferenciára, melyre a Magyar Antifasiszta Ligaszövetség is a meghívottak között szerepelt.

A konferencia megtartását az elmúlt hónapok szomorú, tragikus eseményei, súlyos feszültségekkel terhes társadalompolitikai helyzet indokolta, valamint a szervezők ezzel a rendezvénnyel kívántak hozzájárulni a „cigány-magyar béke” megteremtéséhez, megoldási lehetőségeket találni a közös cselekvés módozataira.

A konferenciára eljött mind a 19 megye cigány vezetője, számos politikus, művész, valamint jelenlétével megtisztelte a rendezvényt Mádl Ferenc és felesége Dalma asszony.

Felkért előadók között szerepeltek cigány és nem cigány politikusok, neves kutatók, mint Hegedűs Zsuzsa szociológus, Kulin Ferenc, de felszólalt Házi István vezérőrnagy ORFK bűnügyi főigazgató, valamint Tiszabő polgármestere, Farkas Barnabás is.

Szervezetünk az alábbi meglátásokkal és javaslatokkal készült hozzászólási lehetőség esetén, és örömmel tapasztaltuk, hogy főbb pontokban az előadók által hasonlóképpen megfogalmazott gondolatokkal találkoztunk.

Bízunk benne, hogy a konferencia folytatásaként kifejthetik véleményeiket, javaslataikat a jelenlévők, és reagálhatnak is az előadók által felvetettekre.

Várjuk a folytatást!

A Magyar Antifasiszta Ligaszövetség meglátásai:

1. A mai helyzet (fasiszta, rasszista tendenciák erőteljes jelenléte a társadalomban) egyrészt a jelenlegi társadalmi és gazdasági rendszerből vezethető le, másrészt politikailag gerjesztett – egyértelműen hatalmon lévő politikai és a médiák (írott és elektronikus) érdekeltsége fűződik hozzá.

2. Nyomon követhető a mai társadalomban egy aggasztó tendencia, mely szerint bizonyos erők, csoportok, uszító jellegű cigányellenes (melegellenes, zsidóellenes) röplapokat terjesztenek, gyűlöletet szítanak, mely a lakosság súlyos elszegényedése és kilátástalansága miatt mind gyakrabban talál táptalajra.

A másik oldalon is megfigyelhető fokozottabb mértékű ingerültség, gyűlölködés a „nem cigányok” ellen – mely az utóbbi idők sajnálatos eseményeivel hozható kapcsolatba.

Megoldási javaslatunk:

Olyan politikai erők támogatására van szükség, mely a magyarországi cigányság helyzetét nem csupán üres, populista képzési támogatásokkal oldaná meg, hanem munkahelyteremtéssel egybekötött képzést garantálná speciálisan a cigányság részére, melyre hazánk régóta kapta és elvileg jelenleg is kapja a vissza nem térítendő nemzetközi felzárkóztatási alapösszeget, mely évi több milliárd forint.

A magyarországi cigányság nagy részét a mai rendszer olyan helyzetbe kényszeríti, melyben a munkanélküliség hatására a valamikor aktívan dolgozók is elveszítik erkölcsi tartásukat (mint ahogy ez minden tartósan munkanélkülivé vált ember esetében veszélyt jelent), és ami még veszélyesebb: fiatal nemzedék nőtt fel, akik számára olyan életforma vált természetessé, melyben a társadalmi szinten elismert munkavégzés nem kap (nem kaphat) szerepet. A cigányságot okolják széles társadalmi síkon azért, mert a cigányszármazású bűnelkövetők részaránya nem véletlenül (a fent említett társadalmi okokra visszavezethetően) a nem cigány bűnözőkéhez viszonyítva magasabb. „Cigánybűnözésről” beszélnek, mely ebben a formában azért veszélyes, mert azt sugallja, hogy a cigányok általában bűnözők, sőt genetikailag erre motiváltak. (Lombrozó elv)

Valójában a „cigánybűnözés” korábban kizárólag a rendőrnyomozók által használt szakzsargonban volt használatos, speciálisan cigányelkövetőkre utaló elkövetési magatartást jelentett, tehát a felderítés megkönnyítését szolgálta (morfusz operandi). Ennek a szóhasználatnak a köznyelvbe való átvitele azonkívül, hogy társadalmi veszélyeket hordoz, kimeríti a rasszizmus tényét.

Fényképek az eseményekről: